Ezt hozza majd Putyin Orbánnak?
Moszkva engedményt adhat Magyarországnak a földgáz árából - írta a Kommerszant című orosz napilap szakértői véleményekre alapozva pénteken.
Moszkva engedményt adhat Magyarországnak a földgáz árából - írta a Kommerszant című orosz napilap szakértői véleményekre alapozva pénteken.
Felgyorsulni látszanak az események az orosz-ukrán válságban, mivel ma John Kerry amerikai külügyminiszter mellett Angela Merkel német kancellár és Francois Holland francia államfő is Kijevbe látogat, holnap pedig a két európai vezető Vlagyimir Putyinnal egyeztet Moszkvában. Úgy tűnik, hogy ez az utolsó esély lehet az orosz-ukrán válság békés rendezésére, mivel az amerikaiak már fegyvert szállítanának a keleti régiók visszaszerzése érdekében. Közben az ukránok elengedték a hrivnyát, amely hatalmas esést szenvedett el ma és úgy tűnik, hogy az amerikai közvetítés hatására küszöbön van egy új IMF-megállapodás Ukrajnának.
Hétfőn Magyarországra érkezik pár órás látogatásra Angela Merkel német kancellár, melynek keretében többek között Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozik. A Financial Times brit üzleti napilap ennek kapcsán beszámol a vasárnap esti tüntetésekről és a magyar kormány külpolitikájáról.
Orbán Viktor a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában beszélt Angela Merkel német kancellár hétfői érkezése kapcsán a német-magyar kapcsolatokról, a Vlagyimir Putyinnal tervezett találkozásról, a megélhetési bevándorlásról. Szólt arról is, hogy egy ország nemzeti bankja szent tehén, még beszélni sem szabad róla. Ami a jegybank eredményét illeti, a nyereségét nem fizetheti be az államnak. Megint előrevetítette, hogy a bankadó fokozatos csökkentése elképzelhető.
Február 17-én tesz munkalátogatást Magyarországon Vlagyimir Putyin orosz elnök - jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Magyarország egyfajta jelzést, iránymutatást vár az EU-tól és az Európai Bizottságtól arra, hogy a Déli Áramlat meghiúsulása után milyen úton kíván elindulni Közép-Európa energiabiztonságának javítása érdekében - jelentette ki hétfőn Brüsszelben Szijjártó Péter külügyminiszter, aki a BruxInfo kérdésére közölte, "célegyenesbe fordult a Putyin orosz elnök budapesti munkalátogatásának időpontjáról folyó egyeztetés". A lap azt is írja, hogy tudomása szerint az oroszok különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak a budapesti látogatásnak, hiszen egyrészt teljesen "leírták" a korábbi bolgár szövetségest, másrészt Magyarország lehet az oroszok változó gázszállítási szándékénak első tesztje.
2014-ban 151,5 milliárd dolláros tőkekiáramlást szenvedett el Oroszország, eddig ekkora összegre még soha nem volt példa.
Leváltották az orosz jegybank monetáris politikáért felelős vezetőjét, mert állításuk szerint nem sikerült megfelelően kezelnie a kialakult rubelválságot. Vlagyimir Putyin orosz elnök kritikája szerint nem reagáltak kellően gyorsan a helyzetre.
A miniszterelnök az ünnepi szünet után most először a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában szólalt meg először nyilvánosan. Orbán Viktor beszélt a szerdai párizsi terrortámadásról, ennek kapcsán kifejtette, hogy a TEK jelentése szerint nem növekedett Magyarországon a közvetlen fenyegetés. A 180 perc című műsorban szóba került Angela Merkel és Vlagyimir Putyin várható budapesti látogatása is, de a miniszterelnök részletesen beszélt az idén januárban életbe lépett új útdíjrendszerről is. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy napi 14 forintos teherről van csak szó, de elismerte, hogy ez bosszantja az embereket. Elmondása szerint ebben a hónapban most a rendszer próbaüzeme zajlik, a javaslatokat értékelik és ami olyan, azt be is fogadják. Érvelése szerint annak kell fizetnie a fenntartásért, akik azt használják és miután díjat fizetnek, ezért joggal várják el, hogy rendben legyen az úthálózat.
Akkor lehet szó az oroszellenes uniós szankciók felülvizsgálatáról, ha megszűnik az orosz katonai jelenlét a szakadárok által elfoglalt kelet-ukrajnai területen, de a minimum feltétel az, hogy az úgynevezett minszki megállapodást végrehajtják az oroszok - - jelentette ki szerdán Rigában brüsszeli tudósítók előtt Laimdota Straujuma, a soros EU-elnökséget január 1-től betöltő Lettország miniszterelnöke. A Bruxinfo beszámolója szerint ha nincs előremozdulás, akkor nincs semmilyen erkölcsi alapja az EU-nak a szankciók enyhítésére. A tavaly tavasszal hozott uniós szankciók meghosszabbításáról, esetleges feloldásáról szóló döntést az idei év első felében, azaz a lett soros elnökség alatt kell meghozni, ami nehéz tárgyalásokat hozhat, ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnök május 9-i moszkvai meghívásáról is nehéz lehet konszenzust kialakítani.
Orbán Viktor kormányfő tavaly munkalátogatáson járt Moszkvában, így a következő munkalátogatásra Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalos Budapestre, ennek a soron következő látogatásnak időpontjáról zajlik az egyeztetés - mondta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője szerdán az MTI megkeresésére.
Márciusban Budapestre látogat Vlagyimir Putyin orosz elnök - értesült a Népszava több, egymástól független forrásból.
Összeomló gazdaságok és fizetőeszközök, több ezer halálos áldozat, megváltozó országhatárok és hidegháborús feszültség a nagyhatalmak között - röviden ez a mérlege az idén egyre nagyobb intenzitással tomboló orosz-ukrán válságnak. Az biztos, hogy az orosz külpolitikai ambícióknak idén már mélyreható következményei voltak mind társadalmi, mind gazdasági, mind katonai értelemben, de az továbbra is bizonytalan, hogy mennyire elhúzódó konfliktusra kell felkészülnünk és milyen irányt vesz jövőre. A magyar gazdaságra is érezhető negatív hatást gyakorló orosz-ukrán válság rövid bemutatása mindenképpen előkelő helyet érdemel az idei év legfontosabb gazdasági folyamatait bemutató top10 sztori összeállításunkban.
Az ország súlyos gazdasági problémáival és az infláció elszaladásával párhuzamosan erősen megnövekedett vodkaárak visszafogására szólította fel a kormányt az orosz elnök karácsonykor.
Láncreakció söpör végig az orosz gazdasági és pénzügyi rendszeren, amelynek elképesztően látványos következménye volt az, amit hétfőn és kedden láttunk lecsapódni a hihetetlen mértékű rubelzuhanásban a brutális jegybanki kamatemelés mellett is. Éppen utóbbi az, ami az oroszok szenvedését biztosan csak még tovább fokozza. Mi vezetett ehhez a drámai helyzethez? A kamatemelés inkább csak a tűzoltásra, a még súlyosabb pénzügyi zavarok elkerülésére lehet jó, a pénzügyi nyomás érdemi enyhüléséhez valószínűleg az kellene, hogy irányváltást hajtson végre a moszkvai külpolitika. Nagy kérdés, hogy ez bekövetkezik-e, illetve milyen súlyos áldozatok kellenek ahhoz, hogy eljussunk idáig.
Az újabb amerikai gazdasági-pénzügyi szankcióktól való félelem hatására és az olajárak szenvedése miatt hétfő reggeltől kora délutánig 6 százalékot zuhant az orosz fizetőeszköz a dollárral szemben. Ez tehát azt jelenti, hogy gyakorlatilag szabadesésben van a rubel a múlt heti sokadik jelentős jegybanki kamatemelés mellett is. A rubel az utóbbi három hét alatt 35%-ot esett, tavaly év vége óta pedig már 85%-os szakadásról beszélhetünk és ennek láttán ma az orosz miniszterelnök arra kérte a kormányt, hogy az apadó költségvetési és export bevételek miatt 10 százalékkal csökkentsék a jövő évi költségvetés kiadási oldalát. A rubel mellett az orosz tőzsde is durván esik, közben az orosz kitettséggel rendelkező nemzetközi cégek részvényárfolyama is igencsak szenved. Ez például ma az OTP Bank 3% körüli esésén is meglátszik amellett is, hogy éppen egy ma reggeli interjúban tett ígéretet Orbán Viktor kormányfő a bankadó 2017-ig történő csökkentésére.
A Kreml vasárnapi közleménye szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök Magyarország és Szerbia vezetőivel az energia terén történő együttműködésről egyeztetett - számolt be a Reuters. Mindez pár nappal azok után, hogy Putyin lefújta a Déli Áramlatot. Délután Szijjártó Péter az MTI-nek nyilatkozva megerősítette, hogy Orbán Viktor és Putyin telefonon beszéltek.
Moszkvába érkezett szombaton a francia elnök, aki a vnukovói repülőtéren kezdett tárgyalást Vlagyimir Putyinnal. Francois Hollande előre nem tervezett látogatását csak a reggeli órákban jelentették be az orosz fővárosban.
Véglegesnek tartja a Déli Áramlat gázvezeték megépítéséről hozott orosz döntést Alekszandr Novak energiaügyi miniszter.
Internetadó bevezetését javasolta Oroszországban egy szerzői jogok védelmével foglalkozó szakmai szervezet, amelynek elképzeléséről a Rosszija 24 állami hírtelevízió számolt be csütörtökön.
A cél, hogy a kínai termékeket Nyugat-Európába tudják szállítani.
Elmondták, mi motiválta őket.
Közös tájékoztatót tartott a két ország vezetője.
A Biden-adminisztráció 37 kínai szervezetet vett fel a listára.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
A CodeCool programozóiskola két vezetőjével beszélgettünk.
Van egyáltalán ideális mutatószám?
